A gyimesi szoros települései - Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok

esztenaGyimesfelsőlok a három gyimesi település közül a legfelső és a legkisebb. Csíkszeredától mintegy 30 km-re fekszik északkeleti irányban. A település kezdete az 1700-as évek első felére tehető. Területe 8258 hektár, 3424 lakossal. Ebből 3365 magyar.1786-ban az egész völgy lakossága csupán 500 körüli volt. 1849-ben az adót még Középlokkal együtt fizették. Az 1850-es összeírásban viszont már önálló faluként tüntették fel. Egyházilag 1782-ig Csíkszentmiklóshoz, 1902-ig Gyimesközéplokhoz tartozott. 1897-ben nyílt meg Gyimesfelsőlokon a Madéfalva-Gyimes vasútvonal. A gyimesi Árpádházi Szent Erzsébet gimnázium ebben a faluban működik.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Gyimesközéplok nevét 1701-ben jegyezték le először. A lok szláv eredetű közszó, akárcsak a román lunca: patakmenti rétet, sima helyet jelent. Az első adat egy 1721-es összeírás szerint 19 családot említ. Pontosabb adat 1850-ből származik. Ekkor a falunak 776 lakója volt, mindannyian római katolikus vallásúak. 1947-ben 5044 ember élt itt, 4968 magyar, 56 román.A településen több római katolikus templom és kápolna épült. hidegség A gyimesi csángó családok közül még sokan tudják, honnan származtak elődeik.Az Antalok Felcsíkról, a Barák Szentdomonkosról, a Szőcsök Kézdivásárhelyről, a Jánók Szentgericéről származtak, a Tankó névvel pedig Madéfalván találkozhatunk először egy 1604-es összeírásban. Sebő Ödönről itt! Képek itt!, Néptáncról itt!