A madéfalvi veszedelem emlékműve

Madéfalvi veszedelem 1763-ban, Mária Terézia uralkodása alatt a bécsi udvar parancsára megkísérelték erőszakkal beszervezni a székely férfiakat katonának határőrizeti célból. Az akkori, függetlenséghez és előjogokhoz szokott székelység, évszázados katonai hagyományaikat követve ellenállt a felülről érkező parancsnak, és megtagadta a szolgálatot. A királyi udvar Siskovics altábornagy vezényletével 1764 január 7.-én hajnalban kegyetlenül rátámadt az álmukból felvert székelyekre Madéfalván. A támadásnak több, mint 400 halálos áldozata és több, mint ezer sebesültje volt, közöttük sok asszony, gyermek. Érdemes elolvasni Nyírő József: A madéfalvi veszedelem című könyvét, ami hűen dolgozza fel a székelység, az erdélyi szászok, és az osztrákok kapcsolatait, valamint a madéfalvi veszedelem előzményeit.madéfalvi veszedelem emlékműve

Madéfalvi mészárlást követően tömegesen vándoroltak el székelyek Moldvába és Gyimesbe, letelepedve az ottani csángó falvakban.

Csíkszeredára, Somlyóra kirándulva érdemes ellátogatni a Szeredától néhány kilóméterre északra fekvő Madéfalvára, és megtekinteni a vérengzés emlékművét.