Gyimes völgye és a csángó népi kultúra
Gyimes a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A gyimesi csángók a XVIII.század folyamán váltak ki a székelységből, "elcsángáltak" (elvándoroltak) a szülőföldjükről. Kultúrájuk, szóhasználatuk számos régies, a mai magyar nyelvben kihalófélben lévő elemet tartalmaz. A gyimes szó a hagyomány szerint a gím szóból ered, mivel a vidék gazdag volt gím-szarvasokban, így kedvelt vadászterület is volt. Innen a gímes elnevezés. Itt haladt a történelmi Magyarország ezeréves határa, ahol ma is láthatóak a Rákóczi vár romjai. A Tatrosba futó patakok mentén egy-egy család telepedett meg, s így a patak a rokonság nevét kapta: Antalok pataka, Tankóék pataka stb. A legrégebbi települése Gyimesbükk, azt követi Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok. Tánchagyományaik, népzene és énekkincsük a magyar kultúra legarchaikusabb rétegét képviselik. A székelységhez hasonlóan római katolikusok. Ismerje meg Ön is a gyimesi csángó magyarság egyedülálló népviseletét, ősi táncait, egyedi hangzású népzenéjét! Folytatás itt!( További képek itt!, A néptáncról bővebben itt! )
